Fegyelmi Szabályzata

1.§ A fegyelmi szabályzat hatálya

1. E Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület (a továbbiakban: KRViSE) tagjai, az egyesület versenyrendszerében résztvevő sportszervezetek, az egyesület nyilvántartott (igazolt) sportolói, a sportágban tevékenységet folytató sportszakemberek, a versenybírók által elkövetett fegyelmi vétségek elbírálása során.

2. Ha az Nemzetközi HEMA Szövetség vagy a Magyar Hosszúkardvívó Szövetség / továbbiakban együtt: IFHEMA vagy az MHS az (1) bekezdésben meghatározott személyekkel vagy szervezetekkel szemben a sportág nemzetközi szabályai szerint büntetést szab ki, az Egyesület, illetőleg e határozatot köteles végrehajtani.

2.§ A fegyelmi vétésgek

1. Fegyelmi vétséget követ el az a sportoló, illetve sportszakember, aki az IFHEMA, az MHS vagy az Egyesület szabályzataiban foglalt kötelezettségeket vétkesen megszegi.

2. Fegyelmi eljárás folytatható le az Egyesület Alapszabályában, és egyéb szabályzataiban meghatározott előírásokat vétkesen megszegő, együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezettel szemben.

3.§ Fegyelmi büntetések

1. A sportolóra és a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:
   a) szóbeli figyelmeztetés,
   b) írásbeli megrovás,
   c) az Egyesület által adott kedvezmények legfeljebb egy évi időtartamra történő megvonása (csökkentése),
   d) a 4. § 2) pontjában foglalt kivétellel pénzbüntetés szabható ki

2. A sportolóra az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
   a) az Egyesület versenyein történő részvételtől legfeljebb öt évre való eltiltás,

3. A sportszakemberre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az Egyesület versenyrendszerében történő szakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható.

4.§ Pénzbeli fegyelmi büntetések

1. A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységéből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységéből származó éves átlagjövedelmének hathavi összegét nem haladhatja meg.

2. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki.

5.§ Fegyelmi büntetések szervezetekkel kapcsolatban

1. Az együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezetre, illetőleg annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére fegyelmi büntetésként
   a) írásbeli figyelmeztetés,
   b) az Egyesület által adható juttatások csökkentése (megvonása)
   c) az Egyesület ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,
   d) a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása legfeljebb hathónapi időtartamra,
   e) sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra,
   f) meghatározott számú (legfeljebb öt) versenyből vagy versenyrendszerből ( hivatásos, vegyes, amatőr) történő kizárás legfeljebb egy évre,

6.§ Fegyelmi büntetések Nemzeti Szövetség részéről

Ha a Nemzetközi Szövetség (MHS) vagy a KRViSE a sportolóra, együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezetre, vagy sportszakemberre fegyelmi büntetés szabott ki, azt az együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezet köteles végrehajtani.

7.§ A fegyelmi büntetés célja

1. A fegyelmi büntetés legfőbb célja a nevelés és a megelőzés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a fegyelmi vétség súlyához, az elkövető vétkességének fokához, továbbá az enyhítő és súlyosbító körülményekhez.

2. Sportolóra és sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés fegyelmi büntetés fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabható, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri

3. Ha az eljárás alá vont a fegyelmi büntetés hatálya alatt újabb fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a fegyelmi büntetés ismételten kiszabható.

8.§ A fegyelmi büntetés kiszabásának elvei

1. A sportoló és a sportszakember esetében a pénzbüntetés, valamint a hat hónapot meg nem haladó sporttevékenységtől, illetve szakmai tevékenységtől eltiltás, együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezet esetében az egy évet meg nem haladó nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás fegyelmi büntetés méltányosságból próbaidőre felfüggeszthető, ha az elkövető körülményeire, valamint az elkövetett kötelezettség-szegésre figyelemmel a büntetés célja a büntetés végrehajtása nélkül is elérhető.

2. A próbaidő hat hónaptól egy évig terjedhet.

3. A próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetővel szemben a próbaidő alatt elkövetett kötelezettség-szegés miatt szóbeli figyelmeztetésnél vagy írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést alkalmaznak.

4. A fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére a fegyelmi határozat fogerőre emelkedését követően - a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére – az Egyesület elnökének van hatásköre.

9.§ Eljáró szervek

1. A fegyelmi eljárást elsőfokon az Egyesület Fegyelmi Bizottsága, másodfokon a Fellebviteli Bizottság folytatja le. A 3. § 1) a9 és b) valamint az 5. § a) pontjába foglalt fegyelmi büntetést az Egyesület Fegyelmi Bizottságának elnöke is meghozhatja.

2. A Fegyelmi Bizottságot a közgyűlés választja meg. A Fegyelmi Bizottság egy elnökből és két tagból áll. A fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Bizottság három tagja jár el. Az eljáró tagokat a Fegyelmi Bizottság elnöke jelöli ki, amennyiben a Bizottság elnöke összeférhetetlenség vagy akadályoztatás miatt nem tagja az eljáró szervnek az eljárás vezetésére maga helyett fegyelmi biztost jelöl ki.

3. A fegyelmi jogkört másodfokon a Fellebbviteli Bizottság gyakorolja. A Fellebbviteli Bizottság az Egyesület elnöke által felkért, legalább három, legfeljebb öt tagból áll. A Fellebbviteli Bizottság tagjai maguk közül jelölik ki az eljárást vezető elnökségi tagot.

4. Nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában, illetőleg jegyzőkönyvezetőként nem működhet közre:
   a) az eljárás alá vont sportoló, vagy sportszakember közeli hozzátartozója [ Ptk. 685.§ b) pont ]
   b) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg,
   c) akinek a fegyelmi büntetés megállapításához vagy annak elmaradásához érdeke fűződik,
   d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el, valamint
   e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban a Fegyelmi Bizottság tagjaként eljárt.

5. A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget az érintett személy köteles bejelenteni, és tevékenységét az eljárásban egyidejűleg megszüntetni. Ha olyan körülmény merül fel, amely a fegyelmi jogkör gyakorlóinak elfogultságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

6. Az összeférhetetlenség kérdésében a bejelentés vagy a kifogás alapján az eljáró szerv elnöke, amennyiben az elnök személyét érint, az Egyesület elnöke határoz. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén az érintett személyt az eljárásból ki kell zárni, és az eljárást a kizárt személy tevékenységével érintett részében meg kell ismételni.

10.§ Az elévülés

1. Fegyelmi eljárás – a (2) Bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a kötelezettség-szegéstől számított egy éven belül indítható. Külföldön elkövetett kötelezettség-szegés esetén a határidőt az eljárás alá vont belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

2. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettség-szegésről, a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi eljárás elrendelésére illetékes szervnek bejelentés folytán vagy más úton, több mint 30 napja tudomása volt.

11.§ A fegyelmi eljárás megindítása

1. Fegyelmi eljárást fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az Egyesület elnökének, Szakmai igazgatójának vagy ügyvezető igazgatójának indítványára, a Fegyelmi Bizottság elnöke indíthat, aki erről nyolc napot belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezetet.

2. A versenyen, mérkőzésen kizárt sportoló ellen a versenybíróság elnöke is indítványozhat fegyelmi eljárást.

3. Az indítvány, illetőleg annak melléklete tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a fegyelmi eljárást megindító értesítésben a 12.§ (1) bekezdés a-c) pontjai alapján közölni kell. Ennek hiányában a Fegyelmi Bizottság elnöke az indítványozót az indítvány 3. napon belüli kiegészítésére hívja. Ha a kiegészítés nem történik meg, a Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás megindításától eltekint.

4. A Fegyelmi Bizottság elnöke külön indítvány nélkül is indíthat fegyelmi eljárást, ha fegyelmi eljárás során merül fel valaki ellen fegyelmi eljárás elrendelésének szükségessége.

12.§ A fegyelmi eljárás rendje

1. A fegyelmi eljárást megindító értesítésben meg kell jelölni:
   a) a fegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját,
   b) a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt,
   c) a rendelkezésre álló bizonyítékokat,
   d) az eljárás alá vont meghallgatásnak, illetve a tárgyalás helyét és időpontját.

2. Ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény súlya vagy jellege azt indokolja, a fegyelmi eljárást megindító értesítésben az eljárás alá vont személy az elsőfokú fegyelmi határozat meghozataláig terjedő időre a sporttevékenység folytatásától felfüggeszthető.

3. Az értesítéshez egyidejűleg csatolni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló írásbeli dokumentumokat is.

4. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arra a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják.

5. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy kiskorú, az eljárás megindításáról törvényes képviselőjét kell értesíteni, aki köteles részt venni a fegyelmi eljárásban.

6. Ha a fegyelmi eljárás kezdeményezésével megküldött iratok alapján a fegyelmi vétség elkövetése kétséget kizáró módon megállapítható és a büntetési célok írásbeli figyelmeztetés kiszabásával is elérhetők, úgy a Fegyelmi Bizottság elnöke tárgyalás tartása nélkül határozatában megállapítja a fegyelmi vétség elkövetését, a büntetést kiszabja és azt a tényállás ismertetésével indokolja. A határozatot az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell meghozni.

7. A (6) bekezdés szerint hozott határozat ellen panasszal élhet a kézhezvételtől számított 15 napon belül az eljárás kezdeményezője, valamint az eljárás alá vont személy és ez utóbbi képviselője. A panaszt a Fellebbviteli Bizottság bírálja el, ha a panasz alaptalan, azt elutasítja. Ha megalapozott, úgy a Fegyelmi Bizottságot a határozat hatályon kívül helyezésével az eljárás lefolytatására utasítja, vagy ha a fegyelmi vétség nem állapítható meg a határozatot saját hatáskörben megváltoztatja.

13.§ Tárgyalás

1. A fegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül meg kell tartani.

2. Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha az eljárás alá vontat vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették, és távolmaradását méltányolható indokkal előre nem jelezte. Az értesítés akkor szabályszerű, ha az értesítésnek a 12.§ (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat, valamint az értesítéssel kapcsolatos határidőket a Fegyelmi Bizottság betartotta, és ezt az eljárás irataival igazolni tudja. Az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

3. A tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vagy a fegyelmi biztos vezeti.

4. A tárgyalás vezetője a tárgyalás megnyitását követően közli az eljárás alá vonttal a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Az eljárás alá vont az ügy iratait megtekintheti, az elhangzottakra észrevételt tehet, és további bizonyítást javasolhat.

5. A tárgyaláson a tényállás tisztázása érdekében bizonyítást kell lefolytatni, amely során az eljáró szerv tanút, szakértőt hallgathat meg, valamint tárgyi bizonyítékként iratokat, fénykép-, hang-, film- és videofelvételt szerezhet be, továbbá szemlét tarhat.

6. A tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az ügy irataival kell kezelni.

7. Az eljárás alá vont az eljárás során meghatalmazás alapján jogi képviselőt vehet igénybe. A meghatalmazást írásba kell foglalni, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A jogi képviselő köteles írásbeli meghatalmazásának eredeti példányát vagy annak hitelesített másolatát a sportfegyelmi bizottságnak legkésőbb a tárgyalás megkezdésekor bemutatni. A meghatalmazás visszavonására, felmondására és ezek bejelentésére, a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni.

8. Ha az eljárás alá vont meghallgatására tartós akadályoztatása miatt az eljárás időtartama alatt nem kerülhet sor, az eljárás megindításához vezető tényállást, a kötelezettség-szegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését írásban terjessze elő. E határidő elmulasztása utólag nem menthető ki, és az ügy e nélkül is elbírálható.

14.§ A tárgyalás lezárása, felfüggesztése

1. Az elsőfokú eljárást a megindítástól számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni. Ha az ügy az első tárgyaláson nem volt tisztázható, a tárgyalást követő nyolc napon belül új tárgyalást kell tartani. Az ügy bonyolultsága esetén az eljáró szerv az eljárást egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

2. Az eljáró szerv a fegyelmi eljárást felfüggesztheti,
   a) legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a 13.§ (8) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve
   b) legfeljebb a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig, ha a kötelezettség-szegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható. A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít be.

15.§ A fegyelmi határozat

1. Az eljáró szerv első fokú határozatában
   a) ha a kötelezettség-szegést megállapítja, büntetést szab ki,
   b) az eljárás alá vontat felmenti, vagy
   c) az eljárást megszünteti.

2. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
   a) annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói szerződése vagy sportegyesületi tagsága, vagy tanulói jogviszonya (továbbiakban együtt: jogviszony) megszűnik, és a megszűnéstől számított öt éven belül a sportágban új jogviszonyt nem létesít,
   b) ha annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik. Ha az eljárás alá vont személy jogviszonya a sportfegyelmi büntetés letöltése előtt megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő részét annak a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportszövetségnek kell foganatosítania, amellyel az eljárás alá vont személy jogviszonyba kerül.

3. Az Egyesület Fegyelmi Bizottsága – ha tárgyalás tartása nem szükséges - határozatait elektronikus úton is meghozhatja.

16.§ A fegyelmi határozat tartalma

1. Az eljáró szerv az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a fegyelmi határozatot írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni.

2. A sportfegyelmi határozatnak tartalmaznia kell:
   a) az eljáró sportfegyelmi bizottság megnevezését, a bizottság elnökének és tagjainak, valamint az eljárás alá vont azonosítására szolgáló adatokat, az ügy iktatószámának és tárgyának megjelölését;
   b) a rendelkező részben az érdemi döntést, a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, időtartamát, a sportfegyelmi határozattal szembeni jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viseléséről való döntést;
   c) az indoklásban az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés leírását, a bizonyítási eljárás eredményeképpen a Fegyelmi Bizottság által elfogadott vagy mellőzött bizonyítékokat, a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, az Egyesület jelen szabályzata vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését;
   d) a határozat meghozatalának helyét és időpontját, valamint a határozat kiadmányozójának nevét.

17.§ Értesítés fegyelmi határozatról

1. Fellebbezés hiányában a fegyelmi határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre, és válik végrehajtóvá. Az MHS és az Egyesület versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az elsőfokú Fegyelmi Bizottság - fellebbezésre tekintet nélkül - másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

2. A fegyelmi határozatot - az eljárás alá vonton kívül – meg kell küldeni mindazon szerveknek, amelyek a határozat végrehajtásában közreműködni kötelesek.

3. Az eljáró szerv az általa hozott, írásba foglalt és kézbesített fegyelmi határozatot, - nyilvánvaló elírás kijavítását kivéve - nem változtathatja meg.

18.§ A fellebezés

1. Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelem terjeszthető elő. A jogorvoslati kérelemmel az eljárás alá vont személy, illetőleg ha az eljárás alá vont együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezet, annak törvényes képviselője, továbbá akinek jogát, vagy jogos érdekét a határozat érinti.

2. A jogorvoslati kérelmet az első fokon eljárt szervnél kell benyújtani, amely azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a fellebbviteli bizottsághoz.

3. A fellebbezés benyújtása - a 17. § (1) bekezdésében meghatározott esetet kivéve - a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

19.§ A fellebbviteli Bizottság

1. A fellebbviteli Bizottság szervezetére, eljárására határozathozatalára, a határidők számítására az elsőfokú eljárásra előírt rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a határidőket a 18.§ (2) bekezdésében meghatározott iratoknak a Fellebbviteli Bizottság vezetőjéhez érkezésétől kell számítani.

2. A Fellebbviteli Bizottság az iratok alapján hozza meg határozatát, indokolt esetben tárgyalást tart. Tárgyalást kell tartani, ha bizonyítási eljárást folytatnak, vagy más indokolt esetben.

20.§ Másodfokú eljárás

1. A másodfokú eljárásban a Fellebbviteli Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan.

2. Az elsőfokú határozatot a Fellebbviteli Bizottság hatályon kívül helyezi és a Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasítja, ha a Fegyelmi Bizottság olyan súlyos eljárási szabályokat vétett, amely az érdemi döntésre is kihatással volt. Ugyanígy jár el, ha olyan jelentős terjedelmű bizonyítási eljárást kellene lefolytatni, amely a Fellebbviteli Bizottság megítélése szerint a felveendő bizonyítás a már megállapított tényállás jelentős módosítását eredményezheti.

3. A Fellebbviteli Bizottság megváltoztatja az elsőfokú határozatot, ha az nem felel meg a fegyelmi eljárás céljának és nem szükséges a (2) bekezdésben meghatározottak szerint eljárni.

4. Az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést csak akkor lehet súlyosbítani, ha a fegyelmi eljárás alá vont terhére a fegyelmi eljárás indítványozója (11.§ (1)-(2) bekezdés) fellebbezést jelentett be.

5. Ha a fellebbviteli bizottság az eljárás megismétlését rendeli el, határozatában az új eljárás lefolytatásához iránymutatást ad.

6. A másodfokú határozat a kihirdetésével válik jogerőssé és a határozat kézbesítésével végrehajtható.

7. A fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat az első fokon eljárt szervnek kell visszaküldeni.

8. Az Egyesület által a versenyzővel szemben a jelen szabályzat 3.§ (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés a), b), c) pont alapján, a sportszakemberre a jelen szabályzat 3.§ (1) bekezdés d) pont és (3) bekezdése alapján, az együttműködési megállapodással rendelkező sportszervezetre a jelen szabályzat 5.§ (1) bekezdés b), e), h), i), j), l), és m) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz, vagy a Sport Állandó Választott Bírósághoz fordulhat.

Vegyes és Záró rendelkezések

21.§

1. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket-a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel-az eljáró szerv viseli-

2. Ha az eljárás alá vont fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, az eljárás alá vont köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogiképviselő költségeit.

22.§

1. A fegyelmi eljárás során jeltolmács közreműködését kell biztosítani, amennyiben az eljárás alá vont személy hallássérült, és ennek költségeit a hallássérült viseli.

2. Az eljárás alá vont látássérült személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni, és ennek a költségeit a látássérült viseli.

23.§

1. Doppingvétség elkövetése esetén a Fegyelmi Bizottság jelen szabályzatot, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III: 31.) Korm. rendelet, valamint a IFHEMA, az MHS és az Egyesület doppingszabályzatát kell alkalmazni.

2. A doppingvétség miatt indult eljárásban az eljáró szervek az Egyesületen belül megegyeznek a jelen szabályzat szerint sportfegyelmi eljárásban eljáró szervekkel.

24.§

A fegyelmi jogkör gyakorlói a tevékenységükben függetlenek, és a jogszabályok, valamint a jelen fegyelmi szabályzat rendelkezései szerint kötelesek eljárni.

25.§

A fegyelmi határozatokat az Egyesület Fegyelmi Bizottság tartja nyilván.

26.§

1. Ezt a fegyelmi szabályzatot az Egyesület elnöksége elfogadta, és hatályba léptette 2023. szeptember 18-án.

2. A jelen szabályzat rendelkezéseit azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyeket a hatálybalépése után elkövetett kötelezettség-szegések miatt indítanak. A már folyamatban lévő eljárásokban a jelen szabályzat rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha azok a fegyelmi eljárás alá vont számára kedvezőbb elbírálást biztosítanak. Kedvezőbb elbírálási feltételek hiányában a már megindított eljárásokban az (1) bekezdés alapján hatályon kívül helyezett szabályzatot és a sportfegyelmi felelősségről szóló hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.