Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület
Alapszabály
Figyelemmel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseire a Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület közgyűlése az alábbiak szerint határozza meg, és fogadja el Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület egységes szerkezetű - a 4/2022. (11/27.) számú közgyűlési határozattal módosított, elfogadott alapszabályát.
I. fejezet
1. § Az egyesület neve: Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület
Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Ordo Ensis
2. § Az egyesület székhelye: 9027 Győr, Kölcsey u. 14. 1 em. 2a.
3. § Az egyesület adóazonosító száma: 18984853-1-08
4. § Az egyesület bankszámlaszáma: K&H 10403356-0001054300000009
5. § Az egyesület bélyegzőjének leírása:
Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület
9027 Győr, Kölcsey u. 14. 1 em. 2a.
6. § Az egyesület jogállása: Az egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény VII., VIII. és IX. Cím §-ai szerint működik.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény; valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alapján közhasznú tevékenységet folytató civil szervezet.
Az Egyesület - figyelemmel a 2004. évi L törvény 16. §-ára - sportegyesület.
A közhasznú jogállást a szervezet nyilvántartására illetékes szerv állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba a 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (4) és (5) bekezdése alapján.
Az egyesület saját neve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést és megállapodást köthet, pert indíthat és perelhető.
7. § Az egyesület az alapító tagok önkéntes társulása alapján jött létre. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független. Politikai pártok anyagi és egyéb támogatásait nem fogadja el, politikai pártokat anyagilag és egyéb formában nem támogat. Az egyesület nyitott más civil szervezetek irányában, az együttműködés lehetőségeinek egyeztetése esetén.
Az egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik.
8. § Az egyesületet a közgyűlés által titkos szavazással megválasztott 3 tagú Elnökség képviseli, élén az elnökkel.
9. § Az egyesület jelmondata: „Doscendo discimus” (Tanítva tanulunk)
II. fejezet
10. § Az egyesület céljai:
Az egyesület biztosítani kívánja a tagok számára az önmegvalósítás lehetőségét az elérni kívánt cél keretein belül.
a) Cél az egyesület tagjai számára lehetőséget teremteni, hogy egyre magasabb fokon sajátíthassák el a lovagi fegyverhasználatot, harcmodort.
b) Továbbá a lovagi hagyományok felélesztése, a középkori európai harcmodor, harcművészet ápolása, bemutatása.
c) Fontos célkitűzése az egyesületnek, hogy a tagok baráti légkörben, egymással együttműködve, egymásra figyelemmel tevékenykedjenek.
d) A hagyományőrzés tevékenységén keresztül az egyesület a megtanult fegyver használatok alkalmazásával a mai aktív sportéletbe is bekapcsolódik, rendszeres sport és vadász íjászat, valamint kard vívósport folytatásával.
e) A tagság vállalja a lovagi hagyományok, a középkori európai harcmodorok felélesztését, a harcművészet ápolását és nagyközönség előtt történő bemutatását.
f) A lovagi kultúra népszerűsítése a tagok aktív bevonásával.
g) Az ifjúság számára az egyesület filozófiájának és céljainak megismertetése, ezáltal a vívóiskola junior csapatainak megalakítása és működtetése.
A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sport tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
11. § Az egyesület feladatai:
Az egyesület céljainak megvalósításához a folyamatos működés feltételeinek fenntartása. Az elérni kívánt cél érdekében biztosítani az egyesület tagjai számára a rendszeres gyakorlati és elméleti képzést és a tovább fejlődés lehetőségét a megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében. A tagság számára lehetőséget biztosítani, képességének és tudásszintjének megfelelően részt vehessen a szervezet működésében. Az országosan működő más, hasonló rendeltetésű szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatok kialakítása és fenntartása amennyiben ez az egyesület céljait szolgálja. Történeti témájú ismeretterjesztő előadások, illetve tanulmányi kirándulások, táborok, kulturális rendezvények szervezésével ismeretszerzési lehetőséget kínál az érdeklődő fiatalok számára.
Az egyesület feladata továbbá:
a) a szövetségek, valamint más sportegyesületek által megrendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken való részvétel;
b) a Sportegyesületben tagsági viszonnyal rendelkezők képzése, korszerű felkészülésének biztosítása, házi és nyílt sportesemények, versenyek, bajnokságok szervezése;
c) tagjai és egyéb, sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése;
d) az egyesületi élet alapjait képező közösségi élet kibontakozásának elősegítése, a sportegyesület hagyományainak ápolása;
e) az országos sportági szakszövetség, valamint a helyi és területi szövetség céljai megvalósításának elősegítése, munkájuk támogatása;
A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató sportoló számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti, továbbá a versenyszabályzatban meghatározott biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.
(1) A vezetés és a tagság törekedjék a célok elérése érdekében a folyamatos működés feltételeinek felkutatására és fenntartására. Az elérni kívánt célok érdekében biztosítani kell az egyesület tagjai számára a rendszeres gyakorlati és elméleti képzést, a tovább fejlődés lehetőségét a szakmai színvonal és értékek biztosítása érdekében.
(2) Az egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú tevékenységeket végzi
a) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, mely
▪ a családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése
▪ szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások, ellátások közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 1- 6. §
▪ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 8. pont és 23. § (5) 11. pont
b) tudományos tevékenység, kutatás, mely
▪ együttműködés a középtávú tudomány, technológia és innováció-politikai stratégia közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés,
c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, mely
▪ Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, többi. gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű' gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai kollégiumi ellátása akik a többi gyermekkel tanulóval együtt nem foglalkoztathatók együtt, a gyermek gyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben, rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéshez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bekezdés a)-u)
d) kulturális tevékenység, mely
▪ Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának, /művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények/lakossági kezdeményezések, önszerveződések támogatása, művészi alkotó munka feltételeinek javítása , a művészeti értékek létrehozásának , megőrzésének segítése
▪ Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, kulturális örökség helyi védelme, helyi közművelődési tevékenység támogatása közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX törvény 121. § a)-b)
▪ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 7. pont
e) kulturális örökség megóvása, mely
▪ A kiemelt kulturális örökség védelme
▪ A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme
▪ A kulturális örökség védelme közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bek. 17. pont
▪ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bek. 13. pont
▪ A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1)
f) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, mely
▪ az egészséges életmód és szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, sportfinanszírozás, a gyermek és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása közfeladatokhoz kapcsolódik.
Jogszabályhelyek:
▪ A sportról szóló 2004. évi I. törvény 49. § c)-e)
(3) Az Egyesület a nyilvánosság útján biztosítja, hogy tagjain kívül közhasznú szolgáltatásait és tevékenységeit kívülálló harmadik személy is igénybe vehesse.
III. fejezet
12. § Az egyesület szervezeti felépítése és szervei:
-
Közgyűlés
-
Elnökség
-
Oktatói kör
-
Felügyelő bizottság
-
Etikai bizottság
Vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok:
a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
d) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Felügyelő bizottsági taggal szembeni követelmények és kizáró okok
e) A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője
A. Közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely az egyesület regisztrált tagjainak összessége.
Az Egyesület valamennyi (rendes, illetve rendkívüli) közgyűlése nyilvános, a közgyűlésen az egyesület tagjain és meghívottjain kívül bárki részt vehet.
Az Egyesület tisztségviselői és egyéb szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak, és tevékenységükről beszámolni kötelesek. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdésben jogosult véleményt nyilvánítani és döntést hozni.
A.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása,
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
c) az Egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
d) az Egyesület éves költségvetésének, éves beszámolójának (ezen belül a vezetőségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének), zárszámadásának, valamint közhasznúsági mellékletének elfogadása,
e) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesületben munkaviszonyban áll,
f) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
g) a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a Felügyelő Bizottsági tagok vagy az Egyesület más szerveinek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
h) a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
j) végelszámoló kijelölése,
k) az Egyesület tagjainak küldöttként jelölése a szövetség által rendezett konferenciákra.
A.2. A közgyűlés összehívása
a) A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés összehívását az elnök vagy legalább 3 tag - az ok és a cél megjelölésével – bármikor kezdeményezheti, és az elnök hívja össze.
b) A sportegyesület legalább évente egyszer összehívandó közgyűlésén, meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
c) A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levél és a telefax útján történő értesítést is. Bármely tag indítványozhatja a közgyűlés előtt 3 nappal a napirend kiegészítését.
d) A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét és a megismételt közgyűlés időpontját.
e) A közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a közgyűlés választja meg a levezető elnököt.
f) A levezető elnök javaslatára a közgyűlés választja meg a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt.
g) A közgyűlés különös gyorsaságot igénylő döntések, vagy különös, a személyes jelenlétet meg nem engedő helyzetekben (járvány, stb.) elektronikus hírközlő eszköz útján is összehívható. Az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt képes legyen biztosítani. A elektronikus hírközlő eszközön keresztül levezetett közgyűlés az alábbi fórumokon hirdethető meg:
a. Discord (http://www.discord.com)
b. Skype (http://skype.com)
c. Google Meet (https://meet.google.com/)
d. Microsoft Teams (https://www.microsoft.com/hu-hu/microsoft-teams/group-chat-software)
Amennyiben a levezető elnök az egyes résztvevőket nem ismeri személyesen, azokat nem tudja egyértelműen beazonosítani, úgy a személyazonosság igazolására, arra alkalmas személyi okmány bemutatásával van lehetőség.
A.3. A közgyűlés határozatképessége
a) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatképtelensége esetén 10 napon belül új közgyűlést kell összehívni.
A.4. A közgyűlés döntési folyamata
a) A közgyűlés a megtárgyalt kérdésekben nyílt szavazással, határozattal dönt.
b) A közgyűlésen az Egyesület minden rendes tagja egy szavazattal rendelkezik. Személyi kérdésekben az érintett tagok nem szavazhatnak, az adott kérdésben a határozatképesség megállapításánál nem vehetők figyelembe.
c) A közgyűlésen az Egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjai szavazati joggal nem rendelkeznek.
d) Kétharmados többségű határozat szükséges:
▪ az Alapszabály módosításához,
▪ a Egyesület megszűnésének kimondásához.
e) Kétharmados határozatot nem igénylő kérdésekben a közgyűlés szótöbbséggel határoz.
f) A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.
g) Az egyesület éves beszámolójának elfogadása, jóváhagyása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A.5. A közgyűlés és a vezetőség által hozott határozatok nyilvántartási és közlési rendje
a) A Közgyűlésen hozott határozatokról ún. határozatok könyvét kell vezetni, amelyben az Egyesület elnöke köteles
▪ a határozat teljes szövegét,
▪ hatályát,
▪ meghozatalának idejét, valamint
▪ a döntést megszavazók és ellene szavazók számát, továbbá
▪ az ellene szavazók nevét is nyilvántartásba venni.
b) A Közgyűlés vagy a vezetőség által hozott határozatokat az érintett személyek felé írásban kell közölni a határozat meghozatalától számított 3 napon belül. Írásban közöltnek kell tekinteni az elektronikus levél és a telefax útján történő értesítést is.
c) A Közgyűlésen és a vezetőségi ülésen hozott határozatokat a következő Közgyűlésen ismertetni kell.
d) A közgyűlési és elnökségi döntéseket az Elnök, a Felügyelő Bizottság döntéseit a Felügyelő Bizottság elnöke a határozat meghozatalát követő 2 héten belül az Egyesület internetes honlapján történő közzététellel köteles nyilvánosságra hozni.
e) A határozatok könyvébe, az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett bármely iratba - ideértve az Egyesület beszámolóját és közhasznúsági mellékletét - bárki betekinthet, a határozatokról, iratokról a másolási költségek megtérítése ellenében másolat kérhető.
f) A betekintés érdekében az Egyesület elnökét kell megkeresni szóban vagy írásban, aki köteles a betekintés lehetőségét az érdekeltnek 8 napon belül biztosítani.
B. Az elnökség
Az egyesület elnökségének tagjai
▪ elnöke: Berki András (a.n.: Babos Szilvia; 9012 Győr, Új Élet u. 21.)
▪ elnökségi tagja (1): Hargitai Gábor (a.n.: Franyó Anikó Emma; 1087 Budapest, Százados út 25-27, C lph. 3 em. 6.)
▪ elnökségi tagja (2): Kiss Géza (a.n. Marek Julianna; 90727 Győr, Kölcsey u. 14. 1 em. 2a.)
Az elnökség két közgyűlés között az egyesület döntéshozó, képviselő, irányító és vezető testületi szerve. Az elnökség három főből áll.
Tagjait, mint tisztségviselőket 3 (három) évre választja meg a közgyűlés. Az elnökség élén az elnök áll. Az elnökség a feladatokat arányosan elosztja egymás között.
Az elnökség önállóan, saját testületi felelősségére dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Döntéseiről, tevékenységeiről a közgyűlésnek írásban számol be.
Az elnökség tagjait az egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén a polgári jog szabályai alapján fokozott felelősség terheli.
Az elnökség tagjainak képviseleti joga önálló. Az egyesület pénzintézetnél vezetett számlája feletti rendelkezési jog gyakorlása az elnökség bármely tagjának aláírásával lehetséges.
B.1. Az elnökség feladata és hatásköre
a) az egyesület közgyűlésének és rendkívüli közgyűlésének összehívása,
b) a jogszabályok betartása és az alapszabály szerinti működés biztosítása,
c) a közgyűlési határozatok végrehajtása és annak ellenőrzése,
d) az éves költségvetés elkészítése és a közgyűlés elé terjesztése,
e) kapcsolatok szervezése és fenntartása,
f) tagfelvételi kérelmek elbírálása, törlés elrendelése,
g) oktatóköri tagsági kérelmek elbírálása, törlés elrendelése, nyilvántartása,
h) az egyesület képviselete,
i) az elnökség - megfelelő fedezet birtokában - javaslatot tesz a közgyűlés felé a rendkívüli, költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról,
j) az elnökség javaslatot tesz a közgyűlés felé az egyesület részére esetleges ingatlanvagyon megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, vagyoni értékű jogáról való lemondásáról, gazdasági és vállalkozási tevékenység elhatározásáról.
k) az elnökség hatáskörébe tartozik végezetül minden olyan határozat meghozatala, amely alapján az egyesületnek maximum 50.000.-Ft-ot elérő terhelései, vagy kötelezettségei keletkeznek.
B.2. Egyesületi tag törlése
Tag törlése elrendelhető:
a) ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének az elnökség írásbeli felszólítása ellenére sem tesz eleget.
b) etikai eljárás után, ha a tag az egyesület alapszabályaival ellentétes magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi tagságának fenntartását.
B.3. Az elnökség működése:
a) az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik,
b) az elnökség éves munkatervet készít, melyet a közgyűlés hagy jóvá,
c) rendkívüli ülést hív össze, ha azt bármelyik elnökségi tag az ok és cél megjelölésével javasolja,
d) az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről, mint napirendi pontokról - az előterjesztések megküldésével - legalább öt nappal korábban értesíteni kell az elnökség tagjait és az esetlegesen külön meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetekben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
e) az elnökség ülései nyilvánosak, melyet a tagok a közgyűlésnél már említett formában megismerhetnek,
f) az elnökség ülése határozatképes, ha azon a tagjai valamennyien jelen vannak. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést két napon belül össze kell hívni.
g) A megismételt ülés határozatképességére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az eredeti ülés határozatképességére. Amennyiben a megismételt ülés is határozatképtelen, úgy a döntést a közgyűlés elé kell utalni,
h) az elnökség határozatait - amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van.
i) Az Elnökség különös gyorsaságot igénylő döntések, vagy különös, a személyes jelenlétet meg nem engedő helyzetekben (járvány stb.) elektronikus hírközlő eszköz útján is összehívható. Az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköz tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt képes legyen biztosítani. A elektronikus hírközlő eszközön keresztül levezetett közgyűlés az alábbi fórumokon hirdethető meg:
a. Discord (http://www.discord.com)
b. Skype (http://skype.com)
c. Google Meet (https://meet.google.com/)
d. Microsoft Teams (https://www.microsoft.com/hu-hu/microsoft-teams/group-chat-software)
Amennyiben a levezető elnök az egyes résztvevőket nem ismeri személyesen, azokat nem tudja egyértelműen beazonosítani, úgy a személyazonosság igazolására, arra alkalmas személyi okmány bemutatásával van lehetőség.
C. Oktatói Kör
Az oktatói kör jelenleg az Elnökség által felkért és nyilvántartott személyekből áll. Az oktatói kör oktatókból és segédoktatókból áll. Az oktatói kör létszáma az egyesület taglétszámának alakulásával összefüggésben, az alapszabály előírásainak megfelelő személyekkel tovább bővülhet.
Az oktatói kör, amennyiben a feladat-, és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz, úgy akkor határozatképes, amennyiben a tagjainak több mint a fele jelen van. Az oktatói kör határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az oktatói kör döntéseit tartalmazó nyilvántartás vezetésére, a döntései érintettekkel való közlésének módjára, a nyilvánosságra hozatali módjára, a betekintés rendjére jelen alapszabály VIII. fejezet 17.§-a vonatkozik.
Az egyesület oktatásait, rendezvényeit és táborait lebonyolító és előkészítő szervezeti egység az oktatói kör. Az oktatói kör tagjai az oktatók, akiket megfelelő képzés elsajátítása után az oktatói kör maga választja tagjai közé, felvételi kérelem benyújtása mellett. Az oktatói kör tagjai egyenrangúak.
Az oktató az edzéstartást a megbízási szerződése szerinti rendben és díjazással végzi.
C.1. Feladata és hatásköre
a) Az egyesület edzéseinek, táborainak és rendezvényeinek lebonyolítása, melyben az elnökség segíti,
b) az oktatói képzés megszervezése,
c) az oktató jelöltek felkészítése,
d) oktató eltanácsolása az oktatói körből, amennyiben annak szakmai felkészültségét és fejlődőképességét nem tartják megfelelőnek. Az ilyen jellegű elbocsátáshoz az oktatói kör 2/3-os (kétharmados) többségével hozott döntés alapján lehet végrehajtani, mely döntést elnökségi határozatnak jóvá kell hagynia
e) az oktatói gyűlések szervezése,
f) a tagságtól az egyesület irányába befolyó pénzeszközök kezelése, rögzítése és elszámolása,
g) az edzéstervek elkészítése, edzésnapló vezetése.
C.2. Az oktatói kör működése
a) az oktatói kör szükség szerint, de legalább fél évente egyszer ül össze,
b) az oktatói kör ülését bármely oktató összehívhatja, erről a többi oktatót az ülés előtt legalább 10 nappal tájékoztatni köteles, a napirend közlésével együtt,
c) az oktatói ülésnek az alábbi napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:
▪ a tananyag aktualizálása,
▪ az új oktató jelöltek felvételi kérelmének elbírálását.
C.3. Az oktatói képzés célja
Az egyesület oktatóinak folyamatos képzése és szinten tartása, az új oktatók felkészítése és az új kutatások eredményeinek bemutatása. Az oktatói kör a saját képzéseit önmaga szervezi meg.
C.4. Az oktatói képzés eszközei:
a) oktatói kör ülése,
b) oktatói külön oktatás,
c) edzőtábor, ahol az oktató jelöltek lehetőséget kapnak oktatásra,
d) éves szeminárium.
D. Felügyelő Bizottság
A Felügyelő Bizottság az Elnökségtől elkülönült, három tagból álló felügyelő szerv. Tagjai: elnök és két bizottsági tag.
A Felügyelő Bizottság tagjai:
▪ elnök: Kelemen Tamás Pál (a.n.: Nagy Ágnes; 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 22-24. 4 em. 20 a.)
▪ bizottsági tag (1): Klejka Zoltán (a.n.: Chappon Mária Éva; 1158 Budapest, Késmárk u. 5. 1 em. 10 a.)
▪ bizottsági tag (2): Dr. Kurcz Gábor (a.n.: Mihályfalvi Mónika Tünde; 4551 Nyíregyháza, Szigetköz u. 5.)
Megválasztásuk titkos szavazással a közgyűlés feladata.
A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökségtől jelentést, az egyesület tagjaitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A bizottság tagjainak megbízása 3 (három) évre szól.
A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
▪ az egyesület működése során jogszabálysértést vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, melynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése szükséges,
▪ az elnökség felelősségét megalapozó tény merült fel.
A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
Ügyrendjét maga állapítja meg, tapasztalatairól a közgyűlésnek számol be.
A felügyelő bizottság munkaterve alapján dolgozik. Ülései megtartásának gyakoriságára, a határozatképességére, valamint a határozathozatal módjára nézve az elnökségre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
E. Etikai Bizottság:
Az Etikai Bizottság az Elnökségtől elkülönült, három tagból álló szerv. Tagjai: elnök és két bizottsági tag.
Az Etikai Bizottság tagjai:
▪ elnök: Gombás Bence Péter (a.n.: Gyuricza Andrea; 1172 Budapest, Kálnok u. 13.)
▪ bizottsági tag (1): Gáspárovics Krisztián (a.n.: Barcsi Marianna Vaszilivna; 3950 Sárospatak, Rákóczi út 36. 3 em. 4 a.)
▪ bizottsági tag (2): Vida Marcell (a.n.: Papp Csilla; 9011 Győr, Váci Mihály u. 86.)
Feladata, hogy az egyesületben előforduló fegyelmi és magatartásbeli problémákat és visszásságokat feltárja, javaslatot tegyen az elnökség felé a kialakult helyzet békés megoldására.
A bizottság tagjainak megbízása 3 (három) évre szól.
Az etikai eljárás menete a fokozatosság elvének figyelembevételével a következő: (meghallgatás, majd az etikai vétséget elkövetett jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése után)
a) szóbeli figyelmeztetés,
b) majd írásbeli figyelmeztetés (indoklással ellátott határozatban),
c) végül kizárás (indoklással ellátott határozatban).
Rendkívüli esetben a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyásával az Etikai Bizottság határozattal megszüntetheti a tagsági jogviszonyt a súlyos vétséget elkövető esetében.
Az Etikai Bizottság amennyiben a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hoz, úgy akkor határozatképes, amennyiben minden tag jelen van. Az Etikai Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az Etikai Bizottság döntéseit tartalmazó nyilvántartás vezetésére, a döntései érintettekkel való közlésének módjára, a nyilvánosságra hozatali módjára, a betekintés rendjére jelen alapszabály VIII. fejezete vonatkozik.
IV. fejezet
13. § Összeférhetetlenség:
A tisztségviselők, illetve a felügyelő bizottság tagjai egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 8:1
§ (1) 1. pont) nem lehetnek.
a) A vezető szerv, illetve a közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1 § (1) 1. pont), élettársa a határozat alapján
▪ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
▪ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
b) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
▪ a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
▪ a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
▪ a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
▪ az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
c) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
▪ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
▪ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
▪ amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
▪ amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
d) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
V. fejezet
14. § Az egyesület tagsági formái
-
Rendes tag
-
Pártoló tag
-
Tiszteletbeli tag
Az egyesületbe való be - és kilépés önkéntesen, szabad akaratból történik. Az egyesület tagjai egyenlők.
A tagnyilvántartás az elnökség feladata. A tagok adatainak - neve, szül. helye, szül. ideje, anyja neve, lakcíme, illetve a tag által biztosított elérhetőségek - vezetése folyamatos. A változások jelzése az elnökség felé a tagok feladata.
Az egyesület tagjai közé a 6 és 14 év közötti személyek felvételénél a feltétel a törvényes képviselő által kitöltött és aláírt formanyomtatvány. Az egyesület kiskorú tagja csak életkorának megfelelő tisztségre választható, illetve feladattal bízható meg. A 14. életévét már betöltött, de a 18. életévét még be nem töltött egyesületi tagok szavazati joggal rendelkeznek, de vezetőségi posztra nem választhatóak.
A tagság formái a következők: rendes, pártoló és tiszteletbeli.
A. Rendes tagság
Az egyesület rendes tagjaként a felvételi feltételeknek megfelelő természetes - és jogi személyt, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet ismer el. A tagsági viszony a nyilvántartásba vétellel keletkezik. Az vehető nyilvántartásba, aki az alapszabályt megismerte, azt elfogadta belépési nyilatkozatában, és az éves regisztrációs díjat megfizette.
A.1. A rendes tagok jogai:
a) részt vehetnek az egyesület edzésein, rendezvényein és táborain,
b) előzetes egyeztetés után betekinthetnek az egyesület irataiba, a közgyűlési, valamint elnökségi ülések jegyzőkönyveibe,
c) választhatnak és választhatóak (feltételek teljesülése esetén),
d) észrevételeket, javaslatokat tehetnek az egyesület működésével kapcsolatban,
e) ajánlásokat tehetnek az egyesület sorsát érintő kérdések megtárgyalására,
f) felvilágosítást kérhetnek az egyesület tevékenységéről az egyesület elnökségétől, melyre az elnökség 30 napon belül írásban köteles választ adni,
g) megilleti a jogvédelem, ha az egyesület feladatai során jogsérelem vagy joghátrány éri.
A.2. A rendes tagok kötelezettségei:
a) az éves regisztrációs tagdíj fizetése,
b) a regisztrációs tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel,
c) közreműködés az egyesület vállalt éves feladatainak megvalósításában,
d) az egyesület fejlődésének és eredményességének elősegítése,
e) az egyesület alapszabályának, egyéb szabályzatainak, továbbá a közgyűlés és szervei által hozott határozatok betartása,
f) a birtokába került egyesületi vagyontárgyak jó gazda gondosságával való kezelése, melyek használatával kapcsolatosan a tagot anyagi és jogi felelősség terheli,
g) tanúsítson az egyesület tagjához méltó magatartást.
h) nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
B. Pártoló tagság:
Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes - és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) anyagi hozzájárulásával, vagy egyéb tevékenységével elősegíti az egyesület célkitűzéseinek megvalósulását.
Az Egyesület pártoló tagja által nyújtott támogatás vagyoni jellegű támogatást, vagyoni hozzájárulást jelent.
A pártoló tagok felvételéről az Elnökség előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt. A jogi személy tag jogait képviselője útján gyakorolja.
B.1. Az Egyesület pártoló tagjának jogosultsága:
a) részt vehet a Közgyűlés ülésén;
b) tanácskozási és indítványozási joga van;
c) térítésmentesen jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
d) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
B.2. Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettsége:
a) köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait;
b) köteles az önként vállalt támogatási kötelezettségének eleget tenni.
Az Egyesület pártoló tagja tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik és nem köteles tagdíj fizetésére.
C. Tiszteletbeli tagság
Tiszteletbeli tag lehet minden természetes - és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az egyesület tagjai a közgyűlésen megválasztanak tiszteletbeli tagnak.
A tiszteletbeli taggá választásra az Egyesület Elnöksége tesz javaslatot a Közgyűlés számára. Ilyen javaslat előterjesztését az Egyesület tagjai is kezdeményezhetik.
C.1. Az Egyesület tiszteletbeli tagjának jogosultsága:
a) részt vehet a Közgyűlés ülésén;
b) tanácskozási joga van;
c) térítésmentesen jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
d) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket;
C.2. Az Egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettsége:
a) köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait;
Az Egyesület tiszteletbeli tagja tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik és nem köteles tagdíj fizetésére.
D. Az egyesületi tagság (valamennyi tag vonatkozásában) megszűnése:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszonyát megszüntetett tag a lemondás évében már befizetett tagdíját nem követelheti vissza.
Ha a tag nem felel meg a tagsági jogviszony feltételeinek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Közgyűlés dönt.
Amennyiben az egyesületi tag elmulasztja a tagdíj megfizetését, és ezen kötelezettségét 3 hónapon belül nem rendezi, úgy az egyesület elnöksége 30 napos fizetési határidő biztosítása mellett tértivevényes levél formájában felhívja a fizetésre. Amennyiben ezen határidő eredménytelenül telik el, úgy ezt követően a közgyűlés jogosult dönteni a tagsági jogviszony felmondásáról.
Az Egyesület tagjai sorából kizárható, akinek tevékenysége vagy magatartása jogszabályt, jelen Alapszabályt vagy egyesületi határozatot sért, vagy összeegyeztethetetlen, ellentétes a egyesület céljával.
A tag kizárásával kapcsolatos eljárást az egyesület elnöksége írásban, indokok megjelölésével kezdeményezi az Egyesület közgyűlése előtt.
A kizáráshoz közgyűlési határozat szükséges. A közgyűlési határozat akkor érvényes, ha a résztvevő tagok 2/3 (kétharmad) része a kizárást megszavazta.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást, és a kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizárt tag a kizárását kimondó határozat ellen felülvizsgálat érdekében a bírósághoz fordulhat.
A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
VI. fejezet
15. § Az egyesület gazdálkodása:
Az egyesület gazdaságilag önálló, működése érdekében szükség szerint gazdasági és vállalkozási tevékenységet folytathat a közgyűlés jóváhagyásával. Gazdálkodási - vállalkozási tevékenységet kizárólagosan közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, és azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a regisztrációs tagdíj erejéig felelősek.
a) Az egyesület bevételei:
▪ éves regisztrációs tagdíj,
▪ rendezvényi bevételek,
▪ természetes és jogi- valamint jogi személyiséggel nem rendelkező, nem természetes személyek által nyújtandó támogatások,
▪ gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
▪ alapítványi és egyéb támogatások.
b) Az egyesület kiadásai:
▪ az egyesület tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges kiadások,
▪ rendezvények szervezésével, fenntartásával kapcsolatos kiadások,
▪ egyéb kiadások.
c) A tagdíj:
A hivatalos, adott tárgyévi tagdíjat az aktuális évi közgyűlés határozza meg. A tagdíjak befizetése forintban vagy euróban történik az oktatói kör, vagy az elnökség tagjainak részére.
VII. fejezet
16. § Jogorvoslati lehetőség:
a) Az oktatói körből kizárt oktató a kizárásról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az oktatói körhöz címzett, írásban benyújtott jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati kérelem beérkezését követő 15 napon belül az oktatói kör gyűlését össze kell hívni. Az oktatói kör által jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozatot a tag a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az Elnökséghez fordulhat.
b) Az egyesület tagját ért jelentős mértékű sérelem, alaptalan vád, gyanúsítás vagy személyére vonatkozó rossz hír terjesztése esetén - a megfelelő polgári jogérvényesítés lehetősége mellett - írásban fordulhat az Etikai Bizottsághoz jogorvoslat tárgyában. Az Etikai Bizottságnak a jogorvoslati kérelem beérkezését követő 15 napon belül ülést kell tartania. Az Etikai Bizottság által jogorvoslat tárgyában hozott indokolt határozat ellen a tag a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül az Elnökséghez fordulhat.
VIII. fejezet
17. § Vegyes rendelkezések:
Az egyesület tevékenységét tükröző éves beszámolójának előterjesztésére és jóváhagyására a közgyűlés rendes ülést tart, mely ülést tárgyév április 30. napjáig kell összehívni.
Az egyesület Elnöksége, a vezető szerv döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, esetleges személye megállapíthatósága végett nyilvántartó könyvet vezet, mely könyvben időrendi sorrendben elhelyezésre kerülnek az ülésekről felvett jegyzőkönyvek.
A vezető szerv döntéseit azokkal, akikre a döntés konkrét rendelkezést tartalmaz, írásban közölni kell. Egyebekben valamennyi döntést az egyesület székhelye szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és az egyesület honlapján (www.kardrendje .hu) kell az érintettekkel közölni, illetve nyilvánosságra hozni.
Az egyesület közgyűlés által elfogadott éves beszámolóját legalább 30 napon keresztül az egyesület a székhely szerinti polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni. Egyéb közlemények kifüggesztési határideje 15 nap.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. A betekintést az egyesület elnöke, az elnök akadályoztatása esetén pedig elnökségi tag teszi lehetővé, ellenőrzés mellett.
Az egyesület, mint közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánossága tekintetében mindennemű tájékoztatás adására elnökségi tag jogosult, egyben köteles.
Az elnökség tagja a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az egyesület honlapján teszi közzé azokat a szolgáltatási lehetőségeket, melyeket az egyesület bárki, így az egyesületi tagokon kívüli személyek felé is nyújtani tud.
Szóbeli megkeresésre az elnökség tagja szóban, írásbeli megkérésre írásban válaszol.
Az egyesület nyilvános működését minden eszközzel biztosítani kell. Ennek keretében a jelen fejezetben, fentiekben írtakon felül biztosítani kell azt, hogy az elnökségi ülések, közgyűlések időpontjai és a napirendi pontok felsorolása a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára és az egyesület honlapjára kerüljenek. Ezen túlmenően az egyesületi elnök a hozott határozatokról nyilvántartást (Határozatok könyve) köteles vezetni, mely nyilvántartásba bárki betekinthet.
IX. fejezet
18. § Az egyesület megszűnése:
a) jogutódlással az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét,
b) jogutód nélküli a megszűnés, ha az egyesület megvalósította céljait, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és az új cél nincs meghatározva,
c) az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni,
d) az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag érvényesítheti, vagy akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni,
e) ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselők az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható,
f) a közgyűlés dönt a megszűnésről
g) az arra jogosult szerv megszünteti
h) tagjainak száma tartósan a 20 fő létszám alá csökken.
19. § Figyelemmel arra, hogy az Egyesület sportegyesület, így a megszűnésére a Sport tv. 17. §. (4), (6), (7) bekezdései az irányadók, ennek megfelelően:
(4) A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.
(6) A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
(7) A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
Az egyesület vagyonáról megszűnése esetén a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni.
20. § Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül. [Sporttv. 17.§ b)].
21. § A sportszervezet a Ptk-nak az alkalmazott által okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel minden olyan kárért, amelyet a vele szerződéses viszonyban álló sportolói, illetve sportszakemberei, szerződésben foglalt tevékenységükkel kapcsolatban, harmadik személynek okoznak. E szabály alkalmazásában a nemzeti válogatott keret tagjai által okozott kár esetében a szakszövetség sportszervezetnek minősül.
22. § A sportegyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991.évi IL. törvény szabályait.
A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
X. fejezet
Az egyesület felügyelete
Az Egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:34. § alapján -a nyilvántartó bíróság látja le.
XI. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
A 2004. évi L törvény értelmében Kard Rendje Vívóiskola Sportegyesület olyan sportegyesület, mely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint működő civilszervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.
Az Egyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthető állami (önkormányzati) támogatásban.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ezt az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése 2022. március 5. közgyűlésen 4/2022. (II.27.) számú közgyűlési határozattal fogadta el.
Kelt, Győr, 2022. április 10.